A személyiségjegyek jelentősen befolyásolják az egyének által megélt életminőséget, hatással vannak mind az érzelmi jólétükre, mind a funkcionális képességeikre. A kutatások következetesen azt mutatják, hogy a neuroticizmus magas szintje rosszabb életminőséggel korrelál, mivel ez a tulajdonság fokozott érzelmi instabilitással és stresszérzékenységgel jár együtt. Ezzel szemben az olyan tulajdonságok, mint a lelkiismeretesség, az extraverzió, a nyitottság és az elfogadhatóság általában növelik az életelégedettséget a pozitív társas interakciók, a jobb egészségmagatartás és az adaptív megküzdési mechanizmusok elősegítésével. Ezek az összefüggések a legkülönbözőbb populációkban érvényesek, beleértve azokat is, akik olyan egészségügyi kihívásokkal néznek szembe, mint a demencia, ahol a személyiségjegyek alakítják a saját életminőséggel kapcsolatos képességeinket.
__A személyiség életminőségre gyakorolt hatását környezeti tényezők, nevezetesen a társadalmi támogatás is közvetítik. A pozitív tulajdonságok gyakran segítik az egyéneket abban, hogy hatékonyabban érzékeljék és használják a társadalmi támogatást, ami viszont javítja az általános jólétüket. Például azok az emberek, akik magas extraverzitást vagy elfogadhatóságot mutatnak, jellemzően erősebb szociális hálózatokat építenek ki, amelyek érzelmi és gyakorlati segítséget nyújtanak. Ez a közvetítő hatás azonban nem érvényesül szignifikánsan a neuroticizmusra, amely a szociális támogatástól függetlenül is gyakorolhatja káros hatásait. Ez a felismerés rávilágít a veleszületett személyiségjellemzők és a külső körülmények bonyolult kölcsönhatására az életminőség meghatározásában.
__A személyiségjellemzők életminőségre gyakorolt hatásának felismerése gyakorlatilag értékes lehet a személyes fejlődés és a jólét javítása szempontjából. Az olyan vonások azonosításával, amelyek korlátozhatják az élettel való elégedettséget - mint például a magas neuroticizmus - az egyének célzott beavatkozásokba kezdhetnek, mint például a stresszkezelés és a kognitív viselkedési technikák a negatív hatások enyhítése érdekében. Hasonlóképpen, a pozitív tulajdonságok erősítése a társadalmi elkötelezettség, a célok kitűzése és a tapasztalatokra való nyitottság révén elősegítheti az egészségesebb életmódot és a jobb személyközi kapcsolatokat. Az ápolók és a krónikus betegségeket kezelő egyének számára e dinamikák megértése lehetővé teszi olyan személyre szabott támogatási stratégiák kidolgozását, amelyek javítják a napi működést és az érzelmi ellenálló képességet, végső soron pedig elősegítik a jobb életminőséget.
